Sok tanulsága volt ennek a kirándulásnak.
A Sághegy képe a Királykőtől fotózva
Korábban indultunk mint egy hete.
Útközben megálltunk megnézni egy két dolgot, mint pl. : Veszprémi után egy valaha jól menő éttermet, ami most elhagyatott, az üvegei betörve, az ablakai lógnak a zsanéron (Biztos hogy nem a vihar bánt így el vele) 
Az Eötvös emlékoszlop
Így is 11 óra előtt értünk oda a Sághegyi parkolóhoz. Sokan parkoltak már, az utolsó helyek egyikét foglaltuk el. Bekentem a lábam izomlazítóval, biztos, ami biztos, nem oly magas ez a hegy, de azért érhetnek meglepetések, bepakoltam a hátizsákba a vizes palackokat, nehogy szomjan vesszünk. Pecsétet, kuponokat szereztünk J , majd a tájékoztató táblát vettük szemügyre. A táblától nem messze indult egy lépcső felfelé. Felérve nem voltunk biztosak benne, hogy jó felé megyünk-e, mert nagyon nem voltak jelzések, pedig erősen néztük (vagy csak mi nem láttuk?). Aztán előttünk volt egy épület: A Sághegyi Múzeum .
A Sághegyen megnéztük a múzeumot kívülről, majd még további lépcsőkön felmenvén a hatalmas Trianoni emlékművet, ami alatt beszélgettünk arról, hogy mikor is volt az az idő amikor mi először hallottunk a trianoni egyezségről.
Megnéztük a krátert, ami valóban tanulságos élményeket rejtett. Mégiscsak más így látni a vulkánok tevékenységének nyomait. Aki a tankönyveket nézve az iskolában sehogy sem tudta elképzelni, és még a különböző ismeretterjesztő TV csatornák sem adtak elég infót, annak sokat segíthetett testközelből megnézni ezt a krátert. Nagyon látványosak a vulkánok tevékenységét bemutató filmek, de azt hiszem csak az ilyen személyes tapasztalatokkal, válhat igazivá a tudás amit szerezni lehet. Hozzáteszem, hogy biztonságos nézelődés csak a kráter aljából lehetséges.
A hegyen megtaláltuk életünk első geo dobozát!!! J
A bátrabbak megmászták a két csúcsot is, mert hogy elég meredek ösvény? (nem út!!!) vezetett fel, oda. Mi most úgy gondoltuk ezt kihagyjuk.
Miután eleget nézelődtünk a Sághegyen, elindultunk a két ajánlott fürdő egyikébe, Mesteribe. Azért ide, mert ez tűnt a nyugisabbnak a netes leírások alapján. Én akartam fürödni menni . Azt hittem be tudom csalni Zs.-t a vízbe. Azt olvastam, hogy a fürdő vize nagyon jó mozgásszervi betegségekre. Végül mégis egyedül mártóztam meg, mert Zs.-nek fenntartásai vannak a fürdőkkel szemben. Valaha rég, összeszedett valami nyavalyát, azóta otthon a kádon kívül max. a Balaton vizében fürdik, abban is csak és kizárólag egy helyen Balatonvilágos és Siófok között egy kis strandon .
Nélküle nem volt jó, úgy hogy egy órányi ázás után kimentem a vízből, és a GPS-t beüzemelve, geo láda koordinátákat megadva (amit a netről szedtem le: kissomlyói keringő: http://geocaching.hu/caches.geo?id=950 ), elindultunk a Kis-somlyó hegy tetején lévő Királykövet megnézni. Állítólag csodás a kilátás a Sághegyre onnan.
Már amikor elindultunk fura volt, hogy a térképhez képest másfelé visz a kütyü. De mindegy, menjünk a Gps alapján, csak tudja, hova visz. JA!!! El is jutottunk a bögötei kilátóhoz
A koordináták egy magán területen lévő pontra mutattak, aminek semmi köze nem volt a Királykőhöz, Kis-somlyó hegyhez, semmihez. Hogy lehet az, hogy a Sághegyen megtaláltuk, a ládát, itt meg a közelében sem vagyunk. Némi tanácstalanság után azt gondoltuk (Ezen Zs. töri az agyát, nekem fogalmam sincs még erről. De lesz!!!), egyetlen lehetőség van: Nem ugyanabban a koordinátarendszerben vannak megadva a koordináták.
Mit volt mit tenni, elővettük a józan paraszti eszünket, és mert a Somlyó hegy idelátszott, hát elindultunk. Beérve a hegy alján a faluba, találtunk egy táblát, ami mutatta az irányt a kráter felé. Szőlőskertek között jutottunk fel a kráterhez. Nem volt oly látványos, mint a Sághegyi, de azért ez is mutatott valamit.
Kár, hogy egyesek szemétlerakónak használják. Innen indultunk tovább a Királykövet megkeresni. Mint később kiderült, nem vettük észre a táblát, ami mutatta merre van. Úgyhogy kóvályogtunk egy kicsit. Bár ha észrevesszük, sincs sokkal könnyebb dolgunk, mert a kő a hegytetőn egy ház takarásában, egy szőlőültetvény felett van. Estefelé járt már, nem voltak már a szőlőkben. Egy kutyáit sétáltató fiatalembertől kérdeztük meg, hogy merre is kell mennünk. Ekkor kb. 10 azaz tíz méterre voltunk a céltól. MEG VAN A KIRÁLYKŐ!
A legenda szerint IV Béla király 1242 év tavaszán a tatárok elől menekülve itt tartott pihenőt.
A kilátás tényleg csodás .
A geo ládát is megtaláltam. Addig bujkáltam az akácosban, míg meg nem lett. GPS nélkül J
Itthon már készültünk, megnéztük, a múzeum nyitvatartási rendjét – már ekkor is furcsállottuk. Lehet, rosszul gondolom, de az emberek zöme szombaton és vasárnap jár túrázni, kirándulni. Mert, hogy ugye ehhez a tevékenységhez nem kell más, mint megfelelő lábbeli, ruházat, hátizsák , némi hideg élelem és víz. Persze nem többnapos túráról van szó ekkor. Ám a túra helyszínére is el kell jutni, ami lássuk be nem kis pénz. PL.: Székesfehérvár – Celldömölk vonatta l 4960 Ft / fő oda-vissza. Ha két felnőtt megy, az már 10000 Ft, két felnőtt két gyerekkel 15000 Ft buszjegyek, élelem, stb. nélkül. Autóval ez az összeg valamivel kevesebbre jön ki, pláne,ha ki van használva az autó utazókkal. (ott viszont más költség van, amit ilyenkor nem is számolunk. Ilyen pl.: casco, kötelező , karbantartás, amit az autósnak kell állnia) Ezt a pénzt meg kell keresni, leginkább hétköznap. Ilyenkor a gyerekek is iskolában vannak hét közben. Ó igen szombaton is lehet menni, és előre is lehet tervezni, hogy 14 óráig megnézhessük a kiállított darabokat.
Sághegyi Múzeum
(Celldömölk - Sághegy)
 | Nyitva tartás | |
| ||
Gondoltuk, hogy mivel a Pannon Lapok Társasága vasárnapra szervezi kirándulásait, talán a múzeum is nyitva lesz, számítva a forgalomra. Szokta volt mondani nagyanyám ilyenkor: Hinni a templomban kell gyerekem!!!
Szóval a múzeumot csak kívülről néztük meg.
Egy ötlet!!!! Még csak nem is tőlem származik Kulcsos néni vagy bácsi? Aki a közelben lakik, és ha odatéved egy látogató, akkor megkeresi őt a múzeum ajtaján kifüggesztett címen vagy telefonszámon, és ő megmondja mikor ér oda, megmutatni a megmutathatót. Ilyennel már több helyen találkoztam.
Elindultunk egy ösvényen, ami a kráter szélén vezetett. Valószínűleg bejárható rész volt, hisz korlát is volt. Bár a korlátokról itt is elmondható, hogy vannak részek, ahol csak az oszlop van meg. A drótkötél, vagy vas ami az oszlopokat összeköti hiányzik. Szép lassan átveszi az uralmat az ösvény felett a kökény, és a vadrózsa . Csak és kizárólag erős és hosszúszárú nadrág és ing ajánlott ezen a terepen. a szúrós, nadrágtépő, bőrmintázó növények miatt. Jó néhány ilyen ösvénynél nem tudtuk eldönteni, hogy vadcsapás, vagy eredetileg ez is bejárható része a területnek. Az egyik már nem létező lépcső nyomait is egy ilyen ösvény végén találtuk meg. Ha ilyen állapotok maradnak, egy-két éven belül már részben sem lesz bejárható a tanösvény, vagy túraútvonal.
Hasonló rossz állapotban vannak a pihenő padok, asztalok. Volt olyan pad amire nem mertem leülni, mert ahogy megfogtam jobbra-balra elkezdett mozogni. és olyan is ami ketté volt törve, és nem friss a törés a széleit megnézve.
Azt nem mondom, hogy a karbantartás teljes hiányát látom a területen, mert pl. A Trianoni emlékművet éppen ekkor festette két egyáltalán nem félős ember.
