Valamiért olyan munkát szeretnék magamnak, amit élvezek, szeretek csinálni. Na jó! Tudom, a mai világban nem ez az első szempont, amikor az ember állást keres. Sokaknak a legfontosabb az, hogy végre akármilyen munkával is, de keressen annyit, hogy kifizethesse a számláit, ne haljon éhen, és még maradjon is valamennyi. Sokan már az első két feltétellel is megelégednének..
Milyen csábító is az, amikor hirdetési oldalakon zömével jelennek meg olyan hirdetések, amik azt ígérik, hogy befektetés nélkül gazdag leszel, és csak annyit kell tenned, hogy regisztrálsz. Persze küldd el ismerőseidnek is a lehetőséget, regisztráljanak ők is..... és így tovább. Nem kell csak napi néhány órát az internet előtt tölteni és jön a lé.
Jó esetben fél oldal elolvasása után, rosszabb esetben néhány levélváltást követően kiderül, hogy azért mégiscsak fizess már elő egy weboldalra, vagy vegyél már meg egy kezdő csomagot mert az olyan tuti, és különben sem mehetsz tovább e-nélkül, mert ha nem vásárolsz akkor az addig általad beszervezett emberek sem alád kerülnek, hanem a fölötted lévőhöz, vagyis hiába koptattad a szád.
De mi van, ha én nem akarok weboldalt, vagy nem ilyet, és nem akarok arannyal sem kereskedni, vagy ha igen, akkor nem ilyen módon és folytathatnám. Mert azért mindenütt feltétel az is, hogy nekem is legyen, én is használjam, vegyem meg.
Lehet mondani, hogy a személyes tapasztalat egy termék használatánál a legjobb ajánlólevél, a legjobb reklám. Igen az, egyetértek Ha én szeretem azt a valamit, akkor szívesebben ajánlom másoknak, ha nem vagyok valamivel megelégedve akkor nem. De mi emberek egyformák vagyunk? Ugyanaz a jó mindannyiunknak. Egy egyszerű példa: Én húsevő vagyok. Ítéljem el a vegetáriánusokat azért mert csak növényeket esznek. Nekik én hiába mondom, hogy milyen finom a sült kolbász!
Vagyis amiért nekem nincs szükségem arra a termékre, még ajánlhatom másoknak, akiknek az igényeit kielégíti, akiknek tényleg erre van szükségük. Szerintem. Vagy nem?
Felmerült bennem még egy kérdés, különösen amikor valahol azt olvasom, persze nem szó szerint, hogy ha nem regisztrálsz, nem építesz hálózatot, nem lépsz be, nem vásárolsz, nem ülsz több órát a számítógép előtt, ha keresni akarsz ezzel, azzal amazzal a hálózattal akkor hülye vagy, lusta vagy nem akarsz kitörni a nyomorból.
Tényleg hülye, lusta disznó vagyok?
Miért baj az, ha én eladóként, varrónőként, takarítóként, házi betegápolóként akarok annyit keresni, hogy megéljek, és miért baj az, ha a hétvégeken a családommal akarok lenni, és nem konferenciákra menni, ahol az e-mailekhez hasonlóan azt hallgathatom, hogy milyen nagyszerű üzlet ez (vagy az), és hogy hajrá, fejleszd a hálózatot még tovább.
Apropó! Ha már mindenki ,,szorgalmas és ügyes, okos" és belépett a hálózatba (ebbe is és abba is és amabba is), egész nap a hálózat építéssel foglalkozik, és sz..rá kereste magát akkor ki fogja megsütni a kenyeret, ki fog flekket tenni a cipőre, és ki fogja ezt sok sok gazdag embert kiszolgálni amikor a hasukat süttetik valamelyik déli szigeten?
Azért biztos ami biztos, tagja maradok egy - két hálózatnak. Mert ezekre szükségem van nekem is. Lehet, nem keresem magam degeszre...
Így a végén azért megkérdezem. Nem tud valaki egy jó munkát, ami tisztes megélhetést nyújt egy majdnem ötven éves nőnek Székesfehérváron? Nem vállalkozóként, és nem mlm rendszerben.
